A webergonómia alapjai
(6/2. rész)

Forrás: Webergonómiai szempontok érvényesülése az internetes áruházak kialakításában - szakdolgozat (részlet)
Szerző: Hinkel József - Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet Műszaki Menedzser Szak, 2008


Érdemes megvizsgálni azokat az alapszabályokat, amikre minden weboldal esetében oda kell figyelni. Ahhoz, hogy megértsük később a részletekbe menő praktikákat, szükségünk van néhány teljesen általános szabály megismerésére.

A felhasználói élmény két elkülöníthető részből áll, úgy mint a funkcionális design és a kommunikációs design. Ezek tovább bonthatóak a következő elemekre:

Funkcionális design

• Felhasználók vizsgálata
• Információs architektúra
• Interakciós design

Kommunikációs design

• Interface design
• Vizuális design
• Tartalmi stratégia

Ezek összessége határozza meg egy jó weboldal sikerességét, tehát érdemes külön figyelmet szentelni minden egyes pontnak.

Felhasználók vizsgálata
A felhasználó vizsgálata alatt azt értjük, amikor megpróbáljuk feltérképezni a felhasználók viselkedési szokásait egy weboldalon. Számos módszer létezik a felhasználók véleményének feltérképezésére, de ez a dolgozat jelen kérdéskört csak érintőlegesen fogja taglalni, a téma bonyolultsága és szerteágazottsága miatt. A legjobb eredményeket tesztekből nyerhetjük, ezeknek rengeteg formája létezik: papír prototípus (az előkészített felépítés főbb elemeinek elhelyezése egy papírlapon, majd ezekkel alap feladatok megoldása), card sorting teszt (felhasználói csoport segítségével a papírlapokra írt fogalmak (pl. menü, kategóriák kialakítása) csoportosítása), szemkövetés teszt (feladatok végrehajtása teszt felhasználóval, akinek a szemmozgását követik. Később ez alapján fel tudják rajzolni a felületen pontosan hova és mennyi ideig nézett a felhasználó.), clickheat map (azt vizsgálja mely pontokra kattintottak a látogatók, majd a képernyőre illeszti a kattintott pontokat.) stb.

Természetesen ezek egy része a tervezési fázisban végezhető, míg egy másik része már csak a tesztelési fázisban.

Információs architektúra
„olyan funkcionális és intuitív terv felállítása, amely kijelöli a felhasználó számára azt az utat az A pontból a B pontba, amelyen a legkisebb ellenállással találkozik” (Shel Kimen)
Az információs architektúra weboldalak esetében a rendszer szervezésével és struktúrájának felépítésével foglalkozik. Szem előtt tartja a használhatóságot és javítja az információk megtalálásának esélyét. A információ architektúrát meghatározó kulcsszavak között a következők szerepelnek: struktúra, navigáció, metaadat, taxonómia, keresés.
Ha viccesen kellene megfogalmazni az adott témakört, akkor azt is mondhatnánk, hogy ha tűt keresünk egy szénakazalban, akkor az információ architektúrával foglalkozó szakember készít nekünk egy nagyobb tűt.



 

Interakciós design
Az interakció tervezés megpróbálja megtervezni, hogy a felhasználó pontosan mit fog csinálni az oldalon.  Megpróbálja leírni milyen úton éri el célját. Optimalizálja a megtett út hosszát és lehetőleg biztosítja az akadálymentes haladást a felhasználók számára a weboldalon.

Interface design
A felhasználói felületet tervezésekor készülnek el azok az elemek, amelyek a weboldalon a kommunikációt végzik a felhasználóval. Később ezen a felületen keresztül végzi a feladatait, illetve kapja visszajelzéseit a látogató. A felhasználói felület tervezésénél figyelembe kell venni a megszokott, berögzült sémákat, ezzel is csökkentve a felhasználó oldalkezelés megértésére fordított idejét. A felület tervezésénél szintén ügyelni kell az operációs rendszer megoldásaira, pl. gombok kialakítása, szöveges hivatkozások elnevezése és elhelyezése.

Vizuális design
Fontos az első benyomás egy látogatóban, amikor az oldalra érkezik. A legelső dolog, amit egy weboldalra érkezve meg tudunk állapítani, hogy számunkra tetszetős-e az adott oldal, kellemesek-e a színei, áttekinthető-e vagy túlzsúfolt. Ezeket a pontokat a vizuális tervezés során alakítják ki. Kutatások bizonyították, hogy a színek hatással vannak, vagy lehetnek a hangulatra, olvashatóságra, hitelességre. Egy jó kép megválasztásával például
sokkal kifejezőbbé válhat a tartalmunk, mint ha elhagynánk vagy esetleg rossz képet választanánk.

Tartalmi stratégia
A tartalmi stratégia meghatározza, hogy milyen információkat, milyen mennyiségben, hol és miképp jelenítünk meg. Az internetes felhasználás esetén érdemes szétbontani ezeket az anyagokat és átlátható szerkezetben a lehető legtöbb tartalommal megjeleníteni a legegyszerűbb formában.

„MESEJOO” oldal készítése (Jakob Nielsen: Web-design című könyvéből)
Ma már a marketingesek pontosan tudják milyen fontos odafigyelni egy már meglévő partnerre, és hogy mennyivel többe kerül egy új partner megszerzése. A különböző marketinges fogásokon túl, létezik néhány alapvető szabály arra, hogyan lehet megtartani a látogatóinkat.

A MESEJOO természetesen egy mozaikszó és azokat az irányelveket tartalmazza, amik segítségével, olyan weboldalak készíthetők, melyeket a felhasználók szívesen használnak és rendszeresen visszatérnek rá. Számos példa található a szakirodalmakban az irányelvek összefogására, de véleményem szerint ez az egyik legteljesebb.

Lássuk, mit jelentenek ezek a betűk.

M - minőségi tartalom
E - elég gyakori frissítés
S - sebesség
E - egyszerű használhatóság

Alapvetően már ennek a négy pontnak a betartása is „mesés” site-ot eredményez, nem beszélve a további három pontról.

J - jól megfelel a felhasználóknak
O - online-média előnyeit kihasználja
O - online vállalati kultúra

Nézzük meg mit is takarnak ezek.

Minőségi tartalom
Ezt nem igazán kell elmagyarázni, rossz, hiteltelen, téves tartalmak esetén senki nem fog sok időt eltölteni az oldalon és senki sem fog visszatérni az oldalunkra a későbbiekben.

Elég gyakori frissítés
Fontos, hogy a weboldal aktualizálva legyen. Nem tarthat érdeklődésre számot az, aki elavult adatokat közöl a website-ján. Elveszíthetjük a visszatérő látogatókat akkor is, ha nem történik változás az oldalunkon, nincsenek hírek, ugyanazok a termékek vannak kint, mint fél éve stb. Érdemes tehát sűrűn (oldaltól függően természetesen) változtatni a kezdő tartalmat, hogy látogatóink mindig találjanak valami újdonságot.

Sebesség
Manapság elég elterjedtek a szélessávú internet elérések, ezért ez a pont egy kicsit vesztett jelentőségéből.
Sokat javultak a válaszidők, amik fontos tényezői egy weboldal használhatóságának. A 70-80-as években amikor a usability és a szoftverergonómia fontossága felmerült a számítógépek terjedése végett, sok olyan kutatást végeztek a mérnökök, melyek a felhasználók hatékonyságát vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy javult a felhasználók hatékonysága azokban az esetekben, amikor a válaszidő 1 másodperc alatt volt, 10 másodpercnél hosszabb válaszidő pedig már egyértelműen a felhasználó figyelmének elvesztéséhez vezet. Ez a türelmetlenség teljesen normális, ha a várakozás meghaladja a 10 másodpercet, kizökkenünk a munkából. Ez a szám még rosszabbul hangzik, amennyiben hozzávesszük, hogy egy weboldalon a felhasználók átlagosan 2-4 percet időznek, mindössze ennyi idő alatt végzik el a „feladataikat”.

Egyszerű használhatóság
Minél egyszerűbb egy oldal használata, annál nagyobb réteg képes a lehető leggyorsabban elsajátítani a kezelését. Ne várjuk el a felhasználóktól, hogy elolvassák a kezelési útmutatót vagy a help-et, maximum akkor jutnak el erre a pontra, ha végképp elakadnak, de az információ annyira értékes számukra, hogy még nem hagyták el az oldalt. Az interneten nem érdemes ebben bízni.

Jól megfelel a felhasználóknak
Nem elég, ha olyan tartalmakat teszünk közzé, amelyek jó minőségűek, érdemes olyan tartalmakat készíteni, melyek adott felhasználóknak, vagy felhasználok csoportjának fontos és egyedi.

Online-média előnyeit kihasználja
Mivel az internet egy interaktív média a többi egyéb médiummal szemben, ezért kifejezetten szükség van az ebben rejlő lehetőségek kihasználására. Érdemes az összes olyan lehetőséget figyelembe venni, amelyeknél más médiumok korlátokba ütköznek. Nézzünk példának egy internetes híroldalt, ahová már eleve egy keresés során érkezek (az újságárusnál nem lehet végigolvasni az újságokat, hogy megtudjam van-e benne olyan cikk, ami érdekel). Olvasok egy cikket a Brazíliában újonnan felfedezett állatokról. A cikk szerint Cerrado szavannáján találták őket. A „Cerrado” szóra kattintva, máris látom, földrajzilag hol helyezkedik el, mekkora a területe, vagy hogy éppen most milyen napszak van arrafelé, jobb esetben akár egy webkamerát is találhatok, amely néhány képet közvetít számomra. Ezeket a információkat csak újságok, könyvek és atlaszok segítségével kaphattam volna meg, de van, amit még így sem.

Online vállalati kultúra
Végül ahhoz, hogy egy weboldal sikeres legyen a teljes cégnek támogatnia, segítenie kell az oldal kialakítását, karbantartását. Be kell mutatni a vállalat munkatársainak, el kell fogadtatni velük és meg kell mutatni nekik, hogyan segíthetik legjobban az oldal működését és ezáltal a vállalat érdekeit. Amennyiben ez nem sikerül, a felelősségi rendszerek felborulnak, az oldal karbantartása döcögőssé válik, a tartalom pedig nem lesz naprakész, vagyis nem teljesülnek az előzőekben meghatározott irányelvek.

Folytatás: Webergonómia - Tervezési szempontok (6/3. rész)

Webergonómiai szempontok érvényesülése az internetes áruházak kialakításában - szakdolgozat tartalom:

- Webergonómia (6/1. rész)

- A webergonómia alapjai (6/2. rész)

- Webergonómia - Tervezési szempontok (6/3. rész)

- Webergonómia - Weboldalak elemei (6/4. rész)

- Webergonómia - Weboldalak technikai megoldásai (6/5. rész)

- Webergonómia - Webáruházak felépítése felhasználói szempontból (6/6. rész)

Vecsei László hírblog tudástára az eKeresekedelem, eCommerce, magyar e-kereskedelem, webáruházak, online marketing, valamint a magyarországi könyvkereskedelem tárgykörökben. Elérhető: vecseilaszlo.blog.hu címen.