Az újságírói pályát 1984-ben kezdtem egy megyei lap gyakornokaként, és bár klasszikus sajtómukát nagyjából hat éve nem végzek, a mai napig ezt a szakmát tekintem leginkább az identitásom részének. Több száz cikk, interjú, filmkritika, rengeteg rádiótudósítás és riport, mintegy kétszáz órányi - jelentős részben élő - tévéadás, három nagy és több kisebb dokumentumfilm van a hátam mögött. A szakma majd mindegyik válfajában kipróbáltam magam. Generációm számára még fontos (volt?) a munka - legyen az írott betű, kép vagy csak hang - megformáltsága: nyelvhelyesség, helyesírás; kép, hang minimum legyen rendben, de lehetőleg illeszkedjen a tartalomhoz, fejezzen is ki valamit.
Forrás: e-kereskedelem tanácsadás. Elektronikus kereskedelem - laikusoknak, kezdőknek, érdeklődőknek és profiknak (tudástár és blog)
Szerző: Kis Ervin Egon
"Félreértés ne essék: nem óhajtok siránkozni, hogy régen jobb világ volt! Nemrég hallottam egy konferencián Uj Péter (Index.hu főszerkesztő) előadását arról, hogy az internetes újságírásban egyszerűen nincs idő arra, hogy az elütésekre, helyesírásra satöbbire odafigyeljenek; és ezen nem szabad fennakadni, mert míg régen hatalmas apparátus kezén mentek át az írások, mire végérvényesen és megváltoztathatatlanul nyomtatásba kerültek, addig ma percek alatt állnak össze a cikkek - amik többé nem is csak cikkek, hanem posztok, bejegyzések, kommentek stb. -, és bármikor lehet még a megjelenés után is módosítani rajtuk. (Más kérdés, hogy általában nem teszik.) Uj Péternek igaza van, és a többség - mivel nyilván nem szakmai szemmel olvas - észre sem veszi a hibák jelentős részét, azaz a tartalom, a mondandó így is átmegy. Annyiban azért vitatkoznék Uj Péterrel, hogy ez a fajta lazaság szerintem nem engedhető meg pl. emberek, helyek neve és művek címe esetében. Hiába voltam biztos Uj Péter nevének írásmódjában, azért csekkoltam a biztonság kedvéért (5 másodpercet vett igénybe), szerintem ezt megköveteli a másik ember irnánti tisztelet.
A kérdés, ami engem nyugtalanít, az, hogy vajon ha az újságíró ilyen lazán kezeli a nyelvet, nem kezeli-e hasonló lazasággal az igazságot? Nem arra gondolok, hogy nem törődik az igazsággal, vagy netán hazudik, hanem megtesz-e mindent annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet és legpontosabban tudjon meg egy adott ügyről, és azt világosan és a tényekhez hűen adja vissza? Amikor azt írja az Index - a főoldalán is hosszan megtalálható cikkben -, hogy Újra engedélyköteles az online kereskedelem, számol-e állításának súlyával, hatásával és utánanéz-e annak, amit mond? Megteszi-e azt, ami minimálisan elvárható egy ilyen témában? Szerintem sajnos nem! Valójában egyáltalán semmi mást nem tesz, mint egy sajtóközlemény alapján fogalmaz egy cikket, anélkül, hogy elmélyülne egy kicsit a témában. Mondom kicsit, egészen kicsit! Ugyanis nem igényel hosszú kutatást, pusztán figyelmes olvasást, hogy kiderüljön az egyébként névtelen szerző számára: az e-kereskedelem nem engedélyköteles! Ezt sem a cikkben is belinkelt" ... >>
Vecsei László hírblog tudástára az eKeresekedelem, eCommerce, magyar e-kereskedelem, webáruházak, online marketing, valamint a magyarországi könyvkereskedelem tárgykörökben. Elérhető: vecseilaszlo.blog.hu címen.
