Csinálunk egy webáruházat és eladjuk a portékát – vagy mégsem?
Forrás: IN-STORE Marketing - a marketing szakma lapja
In: 10. évfolyam 2008/5. szám. Melléklet: Webáruházak, p. 48.
Szerző: Ujvári Mária
„Van a férjemnek egy zseniális ötlete. Háztartási gépeket hoznánk be külföldről, jövő hónapban érkezik a kamion. Egy webáruházon keresztül akarjuk értékesíteni, erre kérnék egy árajánlatot.” Ezekkel a szavakkal kereste meg az egyik honlapkészítő céget potenciális ügyfelük, aki az interneten talált rájuk. Sem a megközelítés, sem az ügyfél nem egyedi eset.
A mai magyar webáruházak többsége afféle üzleti menekülési útvonalként jött létre, tulajdonosaik és sokszor készítőik teljes tájékozatlanságával – ámde olcsón. Miben foglalható össze a webáruház, mint internetes üzleti eszköz? Legfőbb definíciós jellemzője, hogy az értékesítési folyamat egészen a megrendelés lezárásáig automatikusan, az eladó közreműködése nélkül zajlik, vagyis a vevő alapesetben nem egy vevőszolgálatot hív fel, hogy információt kérjen, vagy leadja a rendelését. Számos olyan egyéb megoldás is létezik, amelyben végső soron csörög a kassza az eladó oldalán, és az eladáshoz az internet szolgált csatornaként. Ilyenek a különféle árukereső weboldalak vagy az egy-egy könyvet vagy terméket forgalmazó weboldalak, ahol a megrendelt árut utánvéttel szállítják ki a vevőnek, miután megrendelését e-mailben vagy faxon adta le.
A fizetés módja tehát szigorúan nem definiálja, hogy az adott értékesítő weboldal webáruház-e vagy sem, különösen azért nem, mert egyes szakemberek szerint az utánvétes fizetés még mindig mindent visz a magyar webáruházak gyakorlatában. Azonban mégis van jelentősége, hogy az elektronikus fizetési rendszerek kevésbé elterjedtek – ebben látják ugyanis a fejlődés egyik gátját a webáruházakkal foglalkozók. „A bankkártyás fizetési kultúra relatív elmaradottsága miatt még mindig jóval kevesebb webáruház van a piacon (még az interneten klasszikusan jól értékesíthető termékek esetén is), mint ami indokolt lenne – figyelembe véve az internet penetrációt. A felhasználók sokkal inkább információszerzésre használják a világhálót aztán a hagyományos módon vásárolják meg a termékeket. Míg 2007-ben a hazai internetezők 53 százaléka már vásárolt online, közülük csak 22,5 százalék fizetett a vásárlásért online. Tehát az összes internetezőre vetítve még csak kb. 13% nyitott az online fizetésre 2007-ben.” - sorol konkrét számokat Tamási Gábor, a Carnation Zrt. vezető tanácsadója.
A webáruházak elterjedésének és sikeres működésének alapvető feltétele, hogy egyrészt tovább növekedjen az internet penetrációja, másrészt az internetet rendszeresen használók egyre inkább webáruházi vásárlókká váljanak. „Európai összehasonlításban nem állunk jól, hiszen az online vásárlók számát tekintve az európai átlag kevesebb, mint felét hozzuk. A Gemius átlal készített felmérés alapján 2007. júliusában – vagyis holtszezonban - a megkérdezett cseh internetezők zöme, 43 százaléka költött 105 euróig a neten, illetve 22 százalékuk nem vásárolt. Ezzel szemben Magyarországon 2007. augusztusában – amikor beindult az iskolaszezon! - a megkérdezettek 40 százaléka vásárolt mindössze 83 eurót meg nem haladó értékben, illetve 45 százalékuk egyáltalán nem vásárolt. Azaz nemcsak az egy főre eső online költésünk alacsony, de még kevesen is vásárolnak idehaza az interneten.” - mondja Vecsei László, online marketing szakértő.
A fogyasztók magatartásában keresi a választ az alacsonyabb költésekre Pápai Tamás, webmarketing tanácsadó, a webmotivator.hu tulajdonosa. „A magyar vevőben mindig ott motoszkál az, hogy megkapom-e vajon, amit veszek? Azt kapom-e? Épségben kapom-e? Ezek a félelmek marketing eszközökkel csak kis mértékben csökkenthetők, ehhez évek és pozitív tapasztalatok kellenek a vásárlók részéről.” Hasonló véleményen van Vecsei László is: „Kicsit földhöz ragadtak vagyunk, így hiába tudjuk, hogy a neten olcsóbb valami - még akár a kiszállítási díjjal együtt is - , inkább bemegyünk a boltba megtapogatjuk, megfogjuk, megnézzük. Egyszerűen szükségünk van még (sajnos) a fizikális érintésre, mert az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai ezt sulykolták belénk. Nem ver-e át a kereskedő?; nehogy már valami vacakot sózzon rám; inkább megnézem, úgy biztosabb, ...stb. A személyes kontaktus hiánya még sok emberben kelt bizalmatlanságot, ezt csak erősíti a személytelen technikai csatorna használata. Egyébként ez a hozzáállás az ország állapotának is jó, tanulságos tükre.” - vélekedik a szakember.
A bizalmatlanságot emeli ki Nietschné Gadányi Mária, az irodai székeket webáruházon keresztül forgalmazó irodabutik.hu cégvezetője is, azonban nemcsak a vevő aspektusából. „A probléma élő mind az eladó, mind a vevő részéről. Éppen ezért mi csak három fizetési módot kínálunk: a készpénzest, amikor az áru átvétele az üzletben történik, az utánvétest, amikor a futárszolgálatnak fizet a vevő és az előre átutalásost.”
Folytatás következik:
A webáruház, mint üzleti modell II. - Hogyan indítanak ma webáruházat?
Vecsei László hírblog tudástára az eKeresekedelem, eCommerce, magyar e-kereskedelem, webáruházak, online marketing, valamint a magyarországi könyvkereskedelem tárgykörökben. Elérhető: vecseilaszlo.blog.hu címen.
