Vándorpletyka vagy realitás?
2008. szeptember 17. írta: vecseilaszlo

Vándorpletyka vagy realitás?

Többek szerint elég egy-két millió egy webáruház kialakításához, más vélemények szerint az isten pénze sem elég

Forrás: ITBusiness (2008. augusztus 19.)
Szerző: Mártorrffy Attila



"Az elmúlt hónapokban az online média egyik kedvenc témája -beleértve a fórumokat és a blogokat is - annak találgatása volt, hogy mi kerülhet 40 millió forintba egy e-kereskedelmi rendszer kialakításában. A találgatás alapjául a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által meghirdetett pályázat szolgált, amely az elektronikus kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások kialakítását támogatja európai uniós pénzekkel a kis-és középvállalati szektorban (GOP 2.2.3). A pályázaton ugyanis legalább 3, de legfeljebb 20 millió forintot lehetett nyerni a teljes projektérték 50 százalékos önrészként való hozzáadásával.

A cikkekből, blogokból kiderült, hogy sok webfejlesztő számára nemhogy a 40 millió, de a 6 millió forint is rettenetesen nagy összeg egy webáruház elindításához, olyannyira, hogy jó néhányan mutyira, „lóvélenyúlásra" gyanakszanak.

Nos, nézzük, vándorpletyka-e a 40 millió elkölthetetlensége becsületes körülmények között, vagy valóban lehet ennyit fordítani üzletvitelünk elektronizálására?

Három variáció
Egy webáruház keretrendszerét, motorját háromféleképpen lehet beszerezni - magyarázza Nagy Sándor, az online élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó G'Roby Netshop  Kft. ügyvezető igazgatója. Vannak az olcsó, dobozos termékek, amelyekkel piacterekhez is lehet csatlakozni, de ezek bérelhetők is. Ezután következnek a neves gyártók bonyolultabb, de még mindig szabványos termékei, amelyeket esetenként testre kell szabni. A legdrágább az egyedi fejlesztésű megoldás, amelyet vagy saját programozóink fejlesztenek, vagy külsős fejlesztő cég dolgoz ki elképzeléseink alapján. Az ügyvezető szerint azonban még ez a változat sem kerül 2-4 millió forintnál többe.

 

 

 

 

 

 



Forrás: Kutatócentrum

A szükséges hardver (kiszolgáló) kihozható 1 millióból, s ha ügyfélkapcsolat-kezelő (crm) rendszert vagy akár kezelős call centert teszünk mellé a legmodernebb távközlési és hálózati technológiával, akkor sem kell ezért 3 milliónál többet fizetnünk. A doménnév-regisztráció és a tárhelybérlet elhanyagolható összegek. Nagy Sándor szerint nyilvánvaló tehát, hogy a pályázati kiírás nem a költségeket fedi le.

Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról sem, hogy bármilyen szoftvert is használunk, az gyorsan avul, s ha fél évvel később újabb versenytárs jelenik meg a piacon modernebb szoftverrel, nekünk is költenünk kell a korszerűsítésre - s a ráfejlesztések (többnyelvűség, valutaelszámolás), bizony, súlyos pénzeket vihetnek el. S minderre természetesen rárakódik még az üzemeltetés és a támogatás díja.

Ha tehát a pályázaton nyert pénz kisebb részét költjük csak el a webáruházra (szoftverre, hardverre, háttérrendszerre), a maradék jó részét még mindig felszívhatja a háttérlogisztika (raktár, gépkocsik a kiszállításhoz stb.) kialakítása és az ezeket támogató informatika beszerzése.


Szigorú ellenőrzés
A pénzeket nem lehet csak úgy lenyúlni, a költségigazolások ellenőrzésére kifinomult és szigorú ellenőrzési rendszert használ a hatóság - mutat rá egy, az informatikai pályázatok világában otthonosan mozgó szakértő. S már csak azért sem eszik olyan forrón a kását, mert egy integrált e-kereskedelmi rendszerben a szoftverre (motorra és az asztali gépek programjaira), a hardverre és a crm-re számos más elem is rárakódik, ami alaposan tovább drágítja a projektet. Az is a jobb üzletmenetet támogató, drágább profi rendszerek felé tereli a pályázót, hogy vállalnia kell: növeli az elektronikus értékesítésből származó nettó árbevétel arányát az összes nettó árbevételen belül a projekt befejezését követő második évben.

Mindezeket figyelembe véve, annak, aki komolyan veszi az integrált rendszer kialakítását, illik komoly adatbázis-kezelőt tennie rendszere mögé, biztosítani az online adatelérést és raktárkészlet-kezelést, a többnyelvűséget és a több valutában való elszámolhatóságot. A kiíró részéről követelmény az elektronikus számla kiállításának lehetősége, a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése. S mindaz, ami ezzel jár: az adatok és a hozzáférés biztonságának szavatolása tűzfallal, időpecséttel, nyilvános kulcsú infrastruktúrával (pki) stb. Gondoskodni kell a rendszer fizikai biztonságáról is, például katasztrófatűrő eljárások bevezetésével.

S amennyiben b2b-megoldásról van szó, költségnövelő tényező lehet az is, ha egy cég össze akarja kapcsolni e-kereskedelmi rendszerét partnereinek hálózatával, vagy az e-piacterekhez való kapcsolódás miatt elektronikus katalógusokat állit fel. Így a költségek valóban megközelíthetik a 40 milliót is - állítja informátorunk."

 

 

Vecsei László hírblog tudástára az eKeresekedelem, eCommerce, magyar e-kereskedelem, webáruházak, online marketing, valamint a magyarországi könyvkereskedelem tárgykörökben. Elérhető: vecseilaszlo.blog.hu címen.

A bejegyzés trackback címe:

https://vecseilaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr37668138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása