Mivel többen is érdeklődtetek a fenti hárombetűs rövidítésekkel kapcsolatos infók  után, ezért megpróbáltam összeállítani egy kis válogatást (csakhogy kéznél legyen ha kell).

E-szótár
Konferenciákon, bemutatókon, szakmai háttérbeszélgetéseken, szakirodalomban és sajtóban mind gyakrabban találkozhatunk az e-mail mintájára képződő szóösszetételekkel. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmak többnyire angolból átvett kifejezések. Az alábbi, "e-szótár" ezek egyfajta értelmezését adja:
E-business (elektronikus üzlet)
E-commerce (elektronikus kereskedelem)
Business-to-business (vállalatközi kereskedelem)
E-company (elektronikus vállalat)
m-commerce (mobilkereskedelem)
c-commerce (együttműködő kereskedelem)
e-tailing (elektronikus kiskereskedelem)
e-procurement (elektronikus beszerzés)
e-cash, e-money (elektronikus pénz)
e-signature (elektronikus aláírás)
e-conomy, new economy (új gazdaság)
e-learning (elektronikus tanulás)
... >>

B2C elektronikus piacterek - lehetőségek az Internetes kiskereskedelemben
Az elektronikus kereskedelem elemzése előtt érdemes áttekinteni a piac közgazdasági
szerepét, jelentőségét. A piacok központi szerepet játszanak a gazdaság életében azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak az információk, az áruk, a szolgáltatások és a fizetőeszközök
cseréjére. A piacoknak – mind elektronikus, mind hagyományos értelemben – a következő
funkciói vannak:

• eladók és vevők összerendelése;
• cserelehetőségek megteremtése;
• szabályozási keret.

Az utóbbi években az információtechnológia egyre nagyobb teret hódít a piacok, piacterek
működésében azáltal, hogy segíti a fenti feladatok hatékonyabb, költségkímélőbb
végrehajtását.
Az elektronikus piacterek (elsősorban Internetes piacterek) térnyerésével több területen is
megváltozott a hagyományos folyamatok működése, amely nagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezett.
Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) fejlődési folyamatainak eredményeképpen
alakultak ki az elektronikus piacterek (e-marketplace). Ezeket irányultságuk alapján két fő
csoportra: a B2B (business to business) és B2C (business to consumer), azaz vállalat –
vállalat közötti és vállalat – fogyasztó közötti kereskedelmet támogató piacterekre oszthatjuk.
Az elektronikus piactereket egyfajta elektronikus tőzsdeként, elektronikus csomópontként foghatjuk fel, amelyeket többek között azzal a céllal hoznak létre, hogy az eladók / szállítók / szolgáltatók és vásárlók / fogyasztók között minél több sikeres kereskedelmi tranzakciót segítsenek elő.
A piacterek szereplőit, és a fő folyamatait mutatja be ... >>

Van még mit javítani
Magyarországon is gombamód szaporodnak a végfelhasználót célzó e-kereskedő cégek, és mind több hagyományos bolt nyit plusz értékesítési csatornaként webáruházat. A gyűjtősite-ok linkajánlói gyakorlatilag naponta hívják fel a szerkesztők figyelmét a legkülönbözőbb kínálatú és fejlettségi szintű webáruházra. Ugyanakkor az interneten keresztüli áru- és szolgáltatásforgalom, bár az előző évekhez képest jelentős, tendenciózus növekedést mutat, volumenét tekintve még mindig alig fele a nemzetközi átlagnak.

Miközben a bizalmatlanság még mindig jelen van az internetes vásárlástól idegenkedők érvrendszerében, a weben rendelők nem válogatnak kellő körültekintéssel a folyamatosan növekvő, többféleképpen is csoportosítható webáruház-kínálatban. Vannak szolgáltatást, illetve terméket kínálók, s mindkét csoportban akadnak a hagyományos bolti kiskereskedelmük melletti plusz értékesítési csatornaként vagy kizárólag internetes vállalkozásként a weben jelen lévők. Kínálatuk szerint két jelentős csoportba, a „szuper- és hipermarketekre” hajazó, sokszínű termékkínálatúakra és a hagyományos kisboltokhoz hasonlóan egy terméktípust (élelmiszer, számítástechnika, sport, ruházat stb.) kínálókra oszthatók. És létezik még egy csoportosításfajta, amire csak az igényesebbek vagy a magukat már megégetők, de az internetes vásárlást továbbra is preferálók figyelnek oda: ez pedig a minősítés. Az adatvédelmi tanúsítványt szerzett internetes boltok, piacterek vásárlói biztosak lehetnek, hogy a hazai adatvédelmi jogszabályoknak megfelelve, maximális odafigyeléssel kezelik adataikat. A Depo.hu a közelmúltban szerzett erről Privacy Policy Online Services (PPOS) adatvédelmi tanúsítványt, de nem ők az egyetlenek.

Az internet beszerzési forrásként való használatának elkötelezettei többnyire az első internetes vásárlások tapasztalatai alapján választanak kedvenc shopot, és törzsvásárlókká válnak, de azért ár-összehasonlítási szándékkal vagy kíváncsiságból felkeresnek más webáruházakat is, így ma még viszonylag magas az „elvándorlás” veszélye. Mint minden szolgáltatás esetében, itt is sok múlik a webes kereskedőkön. Nemcsak a már jelzett minősítés hiányzik sokuknál, de a fejlesztések és a kiszállítás minőségére irányuló figyelem híján legtöbbjük csak alkalmi vásárlókban reménykedhet.

A hazai e-kereskedelmet folytatók – közülük is kiemelten a „kispályások” – többsége nem csupán a különböző minősítések megszerzését sorolja a kevésbé fontos feladatok közé, de a fejlesztésre és a házhoz szállítás minőségének ellenőrzésére, javítására és persze a marketingre is keveset áldoz. Stratégia, üzleti modell pedig csak a legnagyobbaknál létezik – bár itt is akadnak kivételek. Egyre több mind alacsonyabb árú, egyszerű webáruház-fejlesztő alkalmazást kínálnak, illetve ezzel kapcsolatos szolgáltatás jelenik meg az interneten, s ezzel összhangban szaporodnak a kérészéletű e-boltok – legtöbbjüknél még adatvédelmi és más, a működés feltételeként szabott szabályzat után is hiába kutakodunk ... >>

Hasznosak lehetnek még ezek is:

Kardos Zsolt: Értékteremtés elektronikus piactéri megoldásokkal
1, Elektronikus kereskedelem
2, A piactér és szolgáltatásai
3, On-line aukció
4, Csatlakozás, előnyök, eredmények

Elektronikus piactér - a MIAU Wikiből

B2A - a MIAU Wikiből
Angol megnevezés: (business to administration, üzleti entitás kapcsolata a közigazgatással)

Vállalatközi elektronikus ügyletek (B2B) - a MIAU Wikiből

Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C) - a MIAU Wikiből

Elektronikus közigazgatás (B2A és C2A) - a MIAU Wikiből
Angol megnevezés: Electronic Government, E-Government, Electronic Administration

Duma László: A B2B eCommerce
(ppt előadás a B2B kereskedelemről)

Adatbázisok elmélete, tervezése, és egy gyakorlati alkalmazás a B2C elektronikus kereskedelemből.

A hálózati gazdaság és az elektronikus piacterek lehetőségei és kihívásai a logisztika számára
(vázlat!)

Gellén Márton és Nemeslaki András: ELEMZÉS A hazai online könyvpiacról
Tartalom
Vezetői összefoglaló
1. a magyarországi online könyvkereskedelem fogyasztói hátterének és iparági hatásainak áttekintése
1.1. az elektronikus kereskedelem meghatározása
1.2. az e-kereskedelem jelentősége
1.3. a magyarországi on-line fogyasztói környezet
1.3.1. a fogyasztó, mint olvasó
1.3.2. a csatorna (az internethez való hozzáférés Magyarországon)
1.3.3. fogyasztási feltételek (számítógéppel rendelkezik jellemzői)
1.3.4. az otthoni internet-kapcsolatok fajtái
1.3.5. tevékenység az interneten
1.3.6. vásárlás az interneten
1.3.7. akadályok
1.4. felhasznált anyagok
2. az iparág átalakulása
2.1. az offline könyvipar működése
2.1.1. a hagyományos (offline) értékesítési modell
2.1.2. kiadók és kereskedők viszonya
2.1.3. az ellátási lánc szereplőinek elemzése
2.2. az online könyvipar
2.2.1. elektronikus piacterek fogalma, fejlődése
2.2.2. a piacterek számára hatékony működést biztosító tényezők
2.2.3. a b2c piacterekhez való csatlakozás előnyei
2.2.4. a b2c-ben alkalmazható üzleti modellek
2.2.5. az online értékesítési modell
2.2.6. az ellátási lánc, beszerzés
2.3. felhasznált irodalmak
3. az online-könyvipar piacelemzése
3.1. a releváns piac meghatározása
3.2. a szereplők azonosítása
3.2.1. a Libri könyvkereskedelmi kft. bemutatása
3.2.2. az Alexandra könyvhálózat bemutatása
3.2.3. a Líra és Lant cégcsoport bemutatása
3.2.4. a Bookline Nyrt. bemutatása
3.2.5. a teljes piac
3.3. koncentráció-elemzés
3.3.1. tipikus méret szerinti megoszlás
3.3.2. abszolút koncentráció
3.3.3. relatív koncentráció
3.4. piaci erőviszonyok
3.4.1. egy könyv ára, az árak alakítása
3.4.2. vertikális összefonódások
3
3.4.3. befolyásolási képességek
3.5. szabályozási környezet
3.5.1. a szabad- versus kötött árazás dilemmája a szabályozó hatóság (gvh) és az
mkke szemszögéből
3.6. a piacelemzés kiértékelése, összefoglalás
3.7. felhasznált irodalmak
4. hazai online könyváruházak szolgáltatásai, kínálatuk, áraik
4.1. az online könyvipar áruházai által biztosított szolgáltatások
4.2. a hazai könyvipari szereplők online kínálata és árazása
4.3. felhasznált irodalmak
5. az árelfogadás
5.1. elméleti háttér
5.2. faktorok
5.2.1. internet használat
5.2.2. ártudatosság
5.2.3. árpercepció
5.2.4. viszony az áruhoz
5.2.5. viszony a vásárláshoz
5.2.6. más, nem kategorizált változók
5.2.7. árrugalmasság
5.3. a primer kutatás
5.4. a fókuszcsoportos vizsgálat
5.4.1. a beszélgetés összefoglalója
5.4.2. a fókuszcsoportos beszélgetés tanulságai és hatásuk a kutatásra
5.5. a lekérdezés kutatási módszertana
5.5.1. minta
5.5.2. adatfelvétel
5.5.3. adattisztítás
5.5.4. súlyozás, bootstrap
5.5.5. összefoglalás
5.6. a vásárlók leíró jellemzése
5.6.1. internet használati és online vásárlási szokások
5.6.2. könyvvásárlási szokások
5.6.3. online könyvvásárlási szokások
5.6.4. a könyvpiaci árak
5.7. árrugalmasságok
5.7.1. az árrugalmasságra ható tényezik vizsgálata
5.7.2. online árelfogadás modelljének tesztelése
5.7.3. inkonzisztencia a válaszokban
5.7.4. árrugalmasság vizsgálata az inkonzisztencia figyelembe vételével
5.7.5. az árrugalmasságokra vonatkozó további elemzések
5.8. online könyvvásárlói attitűdök
5.9. árelfogadás összefoglaló
5.10. zárszó
5.11. felhasznált irodalmak
ábrajegyzék


Fülöp Rita: Az e-business fogalomkörének tartalma és gyakorlati megvalósulása a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft-nél
Részletes tartalomjegyzék:
I. E-LŐSZÓ 4
II. E-BUSINESS
II.1. MI AZ E-BUSINESS?
II.1.1. Az e-business fejlődési fokozatai
II.2. E-COMMERCE
II.3. B2B
II.3.1. Elektronikus piactér
II.3.2. A vállalatok közötti üzlet alapvetően kétféle lehet
II.3.3. A B2B megoldásokkal szembeni követelmények
II.3.4. B2B szolgáltatások
II.3.5. B2B szolgáltatást nyújtó vállalatok bevételei
II.3.6. B2B előnyei
II.3.7. B2B hátrányai
II.4. B2C
II.4.1. B2C Előnyei
II.4.2. B2C hátrányai
II.5. B2A + C2A
II.6. SZEREPLŐK
II.6.1. A vásárlók
II.6.2. Kereskedők
II.6.3. A szállítók
II.7. IPARÁGI HATÁSOK
II.8. E-ÁRUHÁZ
II.8.1. Miért választják az online megoldást az emberek?
II.8.2. Az online eladás korlátai
II.8.3. 8 aranyszabály a virtuális vásárláshoz
II.8.4. Az elektronikus áruházak két fajtája
II.8.5. Logisztika
II.9. FIZETÉSI FORMÁK
II.9.1. Utánvétellel
II.9.2. Bankkártyás fizetés
II.9.3. Átutalásos fizetés
II.10. BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK
II.10.1. Fizetés
II.10.2. Adatvédelmi kérdések
II.10.3. Tűzfalak
II.11. JOGI HÁTTÉR
II.11.1. Általános szerződési feltételek
II.11.2. Fogyasztóvédelmi szabályok
II.11.3. Felelősség
II.11.4. Digitális aláírás
II.11.5. Internetes anyagok felhasználása
II.12. ADÓZTATÁS
II.13. SZÁMVITELI VONATKOZÁSOK
III. E-LADÁS, VÁSÁRLÁSÖSZTÖNZÉS, REKLÁM AZ INTERNETEN
III.1. ONLINE MARKETING
III.2. AZ ONLINE REKLÁM
III.3. AZ ONLINE REKLÁMOK FAJTÁI
III.3.1. Webhely
III.3.2. E-mail
III.3.3. Banner
III.3.4. Nyomógombok (buttons)
III.3.5. Szöveges linkek
III.3.6. Szponzorálás
III.3.7. Beférkőző reklámok (interstitials)
III.3.8. Egyéb online reklámfajták
III.4. DIREKT MARKETING AZ INTERNETEN
III.4.1. Direkt e-mail
III.4.2. Szalaghirdetés, mint direkt marketing módszer
III.4.3. Hűségakciók
III.4.4. Kedvezményt nyújtó kuponok az Interneten
III.4.5. Ingyenes áruminták
III.4.6. Versenyek és játékok
III.5. INTERNETES REKLÁM ETIKA
III.6. PUBLIC RELATION
III.7. A 4 P ALAKULÁSA
III.8. CÉLCSOPORT
III.9. MÉRÉSI MÓDSZEREK
III.10. ÁRKÉPZÉS
III.11. ONLINE PIACKUTATÁS
IV. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM A GYAKORLATBAN A POINTERNET ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI KFT. BEMUTATÁSA
IV.1. A CÉGRŐL PÁR SZÓBAN
IV.1.1. Tulajdonosi szerkezet
IV.1.2. Székhely
IV.1.3. Profil
IV.1.4. Küldetés
IV.1.5. Jövőkép
IV.1.6. A POINTERNET fő feladatai
IV.2. MAKROKÖRNYEZET
IV.2.1. Demográfiai környezet
IV.2.2. Gazdasági környezet
IV.2.3. Technológiai környezet
IV.2.4. Politikai és jogi környezet
IV.2.5. Társadalmi és kulturális környezet
IV.3. MIKROKÖRNYEZET
IV.3.1. A vállalattal kapcsolatba kerülő külső érdekcsoportok
IV.3.2. Belső érdekcsoportok
IV.4. POINTERNET PARTNER PROGRAM
IV.5. TELEPONTOK
IV.6. ÁRUHÁZ
IV.7. ÁRU"TŐZSDE"
IV.8. CÉGADATBÁZIS
IV.9. ÜZLETÁGAK
IV.10. MAGAZIN
IV.11. FÓRUM
IV.12. TÁVMUNKA
IV.13. MARKETING
IV.14. ÁRKÉPZÉS
IV.15. PIACKUTATÁS
IV.16. MARKETINGSTRATÉGIA A MEMÓRIAJÁTÉKHOZ
V. E-ND

Bódis Richárd: A C2C kereskedelem magánjoga
„Kutatásom célja az elektronikus kereskedelem egy kevesek által nevesített  viszonyrendszerének, a C2C (végfelhasználók közötti) kereskedelemnek elsõsorban magánjogi szempontú bemutatása: fogalmának meghatározása, kötelmi jogi vonatkozásainak bemutatása, egyes gyakorlati problémáinak vizsgálata.

Kutatásom során a C2C kereskedelem belföldi megnyilvánulási formáit – internetes hirdetõoldalakat és aukciós házakat – vizsgáltam, különös tekintettel Magyarország piacvezetõ internetes aukciós házára, a Vatera.hu-ra.

Tapasztalati úton szerzett ismereteimet hasonlítottam össze a hatályos jogszabályokkal, kiemelve a Ptk-t és az Ektv-t. Vizsgálataim során a Ptk. általános szabályozása felõl a speciális jogszabályok felé haladtam.

A kutatás eredményei a C2C viszonyrendszerre vonatkozó jogszabályok alkalmazásának jogviszonyok mentén való elhatárolása, illetve egy általam jelentõsnek ítélt probléma, az elektronikus boltok egy speciális típusának körülhatárolása, és a probléma megoldására való javaslat tétele.

Következtetéseim alapján a C2C kereskedelem szokások által erõsen meghatározott terület, mely a magánjog klasszikus intézményeit adaptálja, ami lehetséges útja lehet a további fejlõdésének. Ugyanakkor a szabályozás szétszórtsága és az egyértelmûség hiánya miatt speciális szabályozás is indokolt lenne, melyhez azonban érdemes lenne az elektronikus kereskedelem egyes viszonyrendszereit törvényi szinten nevesíteni. A speciális szabályozást azonban csak a szokások szem elõtt tartásával és a felhasználók igényei mentén lehet létrehozni.”
A tanulmány a 2007. évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Kriminalisztikai és Jogi informatikai Tagozatában került bemutatásra.