Hatósági könyvárral akarják bebetonozni a nyereségüket a könyvpiaci óriáscégek
2008. április 29. írta: vecseilaszlo

Hatósági könyvárral akarják bebetonozni a nyereségüket a könyvpiaci óriáscégek

Hatósági könyvárral akarják bebetonozni a nyereségüket a könyvpiaci óriáscégek

A jogi szakértő és a GKM szerint egyaránt komoly aggályokat vet fel az a javaslat, amellyel a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) hatósági ár bevezetését kezdeményezné a könyvpiacon. Az új könyvekre adható árkedvezmények javasolt befagyasztása hátrányos helyzetbe hozná a fogyasztókat, a kisebb cégeket, könyvtárakat és az alternatív terjesztőket, maximalizálná viszont néhány könypiaci óriáscég profitját, bebetonozná piaci pozíciójukat és kvázi hatósági jogosítványokat adna a könyvpiaci lobbinak. Az aggályok nyomán elmarad az ügyben tervezett parlamenti bizottsági ülés.

Mondvacsinált külföldi hivatkozások
Az MKKE által német mintára kidolgozott tervezet lényege, hogy az újonnan megjelent könyveket 180 napig maximum 10 százalék kedvezménnyel lehetne csak értékesíteni ("árkötöttség"), az árat pedig a kiadó és/vagy az importőr határozná meg.

Bár a javaslat a német példára hivatkozik, azt Zentai Péter László, a MKKE vezetője is elismerte, hogy a magyar könyvpiac szerkezete egyáltalán nem hasonlít a németre. Speciális magyar sajátosság, hogy a kiadói és a kereskedői szerep ... >>

A bejegyzés trackback címe:

https://vecseilaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr20446586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rudiprojekt 2008.05.01. 12:17:15

Úgy vélem, hogy ebből megint extraprofitot akarnak kiszedni a nagy terjesztők. Méghozzá úgy, hogy a terjesztő cég összefonódik a kiadóval és a kiskereskedői hálózattal, és akkor együttesen már vagy 40-45%-os lesz inden egyes könyvön a profitjuk. Egyébként hatalmas adósságokat halmoztak fel az óriási terjeszkedésükkel. Nézzük csak meg pl. az Alexandrát. Pécsett azt mondják, hogy alig több mint egy évtizede a tulajdonos még maga is bizományban árulta a könyvet, aztán hirtelen könyvpalotákat épített, lényegében korlátlan hitellel rendelkezve egész országos hálózatot indított, most meg már a pécsi focicsapatot és a stadiont is meg akarja venni. Mi folyik itt? Az egészből nem lesz más, ha megvalósul, mint áremelés, kötött árral, és még a kedvezmények versenyétől is megfosztják a vásárlókat. Erre semmi szükség nincs. Végre egyszer a GKM se a lobbyt figyeli, hanem az emberek érdekeit.

vecseilaszlo · http://vecseilaszlo.blog.hu/ 2008.05.01. 16:01:45

Az biztos, hogy valahonnan pénzt kell/kéne tenni a rendszerbe - legalábbis a kereskedők szerint.
Nemcsak az Alexandránál mozognak nagy összegek, de például érdemes megnézni a Bookline éves jelentéseit is: -100 millió itt, -300 millió ott. A Libri is nyitja az üzleteit, de a Líra és Lant is vásárolgat kiadót, B2B portált, stb.

És pontosan ebből következik, hogy a kereskedő cégek érdeke a megfelelő mértékű árrés fenntartása, hiszen ezeket a kiadásokat valamiből finanszírozni kell. Persze ha az egyikük nem lép, akkor lépnek helyette a többiek, vagyis a kereskedők is egyfajta kényszerpályán mozognak.

Ugyanakkor az árrésüket nem tudják a végtelenségig emelni, hiszen a kiadónak is meg kell élnie valamiből (az 50-55%-os árrés sem ritka manapság), így a kereskedők "kénytelenek" tulajdonrészt szerezni a kiadókban. Ez persze csak újabb könyves cégkoncentrációkhoz vezet.

A nagy kérdés szerintem ott lesz, hogy ezt a fajta "árrésnövekményt" mennyire tudják majd kihasználni a kereskedő cégek: mennyire tudják (költség) hatékonnyá tenni az értékesítést, és hogy megelégszenek-e ezzel a plusz pénzzel? Vagy ha úgy jobban tetszik: elegendő lesz-e ez a pénz a növekedésük további finanszírozására?

Mi van akkor, ha nem lesz elég ez a pénz?
Az hiszem, hogy az innovatívabb könyves cég(ek), megpróbálják ésszerűsíteni a működésüket, vagyis alacsonyan tartani a kiadásokat és ennek függvényében maximalizálni a bevételeket.
A kevésbé innovatív cégek pedig majd megpróbálják a növekedésükhöz szükséges összegeket beszedni a kiadóktól és addig facsarják a kiadót, amíg az kénytelen nem lesz árat emelni, ergo az egészet megfizettetni a vásárlókkal. (mert azért lássuk be a kiadók sincsenek könnyű helyzetben)

És akkor itt vissza is értünk a mostani helyzethez: hatósági könyvár vagy nem? A helyzet szerintem világos: így vagy úgy, de a vásárló fogja megfizetni a hiányzó összegeket. Ebből pedig adódik a következő kérdés: de meddig?
Szerintem pont addig, ameddig még lehet majd növekedni a magyar könyvpiacon újabb értékesítési csatornák megnyitásával, ameddig előtérben nem kerül, hogy a minőség többet ér a mennyiségnél.
süti beállítások módosítása