Az agyunkba pillantva befolyásolnák a fogyasztásunkat

Egy átlagos budapesti lakos hozzávetőleg 300 outdoor eszköz mellett megy el egy nap. Ebből körülbelül 110 hirdetésen suhan át a tekintete, 50 darabot néz meg egy másodpercnél hosszabb ideig, és csak 2-4 konkrét reklámra emlékszik vissza. Évente két-, háromezer új márkát vezetnek be Magyarországon, és 100 alatt van azok száma, melyek meg is maradnak. A mai fogyasztó inkább menekülőre fogja, ha reklámmal akarják "traktálni", így a hirdetőknek már nem elég a klisékből kiindulni, érdemes kicsit megkapargatni a felszínt, tulajdonképpen mire is figyelünk oda, mi fogyasztók.

Rengeteg márka közül választhatnak a fogyasztók, miközben a nem éppen rózsás gazdasági helyzet miatt kevesebb pénzük van, melyet a lefele tartó kiskereskedelmi indexek is tükröznek. Miközben egyre több információt kapunk vásárlási döntéseinkkel kapcsolatban, és számtalan változásnak lehetünk tanúi - például öregszik a népesség -, a hirdetők egy jelentős része nem tud kilépni a klisékből. Pedig a fenti folyamatok mellett nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna, és a jól bevált módszereket alkalmazva továbbra is ontani a megszokott indoor és outdoor hirdetéseket.
Belelátnak az agyunkba

A kutatók célja, kifürkészni, hogy mi minden suhan át egy fogyasztó agyán mielőtt leveszi a polcról az adott terméket, vagy besétál egy szolgáltatóhoz. Egyáltalán mi az, ami megragad benne, majd a meglévő információkat felhasználva, hogyan mérlegel, milyen szempontokat vesz figyelembe, és végül mi a döntő érv. A tehetősebb hirdetők vagyonokat fizetnek ezekért az információkért, de vajon utána jól használják-e fel.

Több kutató cég foglalkozik már a fogyasztó szemkövetésével, GfK Hungary mobil szemkamerákat alkalmaz, az Omnicom Media Group pedig statikusan vizsgálja a nézést. Előbbi nagyobb területen képes felmérni, hogy mit tart érdekesnek a fogyasztó, utóbbi módszerrel pedig azt vizsgálták, hogy a monitoron lévő tartalmak közül ... >>