Forradalmat hozott a vállalatvezetésben a Google – állítja Bernard Girard francia közgazdászprofesszor, aki szerint a karizmatikus szupermenedzserekről szóló céges sikertörténetek sosem tükrözték a valóságot.
Forrás: HVG (A HVG.hu korábbi cikkeit csak regisztrált felhasználók olvashatják. A regisztráció ingyenes)
"HVG: A maga kategóriájában bestsellerré vált könyvében azt állítja, hogy a keresőmotorjával a világ egyik legnagyobb cégévé lett Google – a Ford és a Toyota után – forradalmat hozott a vállalatszervezésben. Mikor döbbent rá erre?
B. G.: A Google 1998-ban jelent meg, és a hozzáértő szakemberek rögtön felismerték, hogy ez lesz a jövő keresőprogramja. Aztán a vállalat nagyon gyorsan növekedésnek indult, és ez szöget ütött a fejembe: kell lennie valami másnak is a technológia mögött. Megvizsgáltam a cég által alkalmazott üzleti modellt, és rájöttem: a Google éppen az ellenkezőjét csinálja annak, amit én és minden kollégám tanított az üzleti egyetemeken és az ügyfeleinknek.
HVG: A Google-modellt 12 pontban foglalta össze. Ezek közt szerepel például a kis csapatokban végzett munka, a dolgozók motiváltságának erősítése, a felhasználók-vásárlók viselkedéséről szóló információk gyűjtése és terjesztése, valamint közösségeik közvetlen megszólítása és bevonása a vállalat működésébe. Az utóbbi persze könnyen meghonosítható az online működő szolgáltatóknál, de vajon hasznos lehet-e az élet más területein is?" ... >>
További interjú Bernard Girard-al a Typotex Elektronikus Kiadó honlapjáról
Kelemen László: - Könyvében mindvégig olyan emberként beszél a Google alapítóiról, akiknél a szakmai szempontok voltak az elsődlegesek, de a második helyen mindig az etikai szempontok, és nem az üzleti szempontok álltak. A globális kapitalizmus nem az etikájáról híres. Ebben a közegben hogyan lehetett nemhogy megerősödni, hanem egyáltalán fennmaradni ezzel a gondolkodásmóddal?
Bernard Girard: - Ez nagyon érdekes kérdés, és a háttere is nagyon érdekes, hiszen a kapitalizmusnak valóban nem sok köze van az erkölcshöz. Ám ha olyan emberekről beszélünk, akik igazán innovatív alkotásokat hoznak létre, amelyek köré új vállalatokat alapítanak, és újfajta vállalkozásokba fognak, akkor rendszerint azt látjuk, hogy elsősorban nem a pénz lebeg a szemük előtt, hanem az, hogy a tevékenységük miként változtatja meg a világot. Ezt láttuk Steve Jobsnál, amikor megalapította az Apple-t, Bill Gatesnél, amikor létrehozta a Microsoftot és a Google-fiúknál sem a pénzen, hanem a változtatáson volt a hangsúly. A kapitalizmusról tehát sokaknak valóban a harácsolás jut eszébe, de az újítók számára az a fontos, hogy jobbá tehetik a dolgokat. Sergey Brin és Larry Page évekig egy vasat sem kerestek a Google-lal. Természetesen voltak támogatóik, ezért a cég is működött, de nem ebből és nem akkor gazdagodtak meg. Azóta is úgy van, hogy ha kitalálnak valamilyen újdonságot, akkor sohasem az az első kérdésük, hogy ezzel mennyit lehet keresni, hanem azt nézik, hogy ez mennyire lehet érdekes, hasznos és vonzó a felhasználók számára.
Hadd mondjak példát: most májusban a Google európai alelnökével Olaszországban jártam, hogy ott tető alá hozzunk egy szerződést a teljes olasz nemzeti könyvtár digitalizálásáról. Ez körülbelül kétmillió könyv beszkennelését és a beolvasott adatok szöveges formátumra alakítását jelenti. A Google amerikai vezetése szívesen ad pénzt a projektre, de az európai alelnök nem érti, miért nem az olasz nemzeti könyvtár fizet a cégtől igénybe vett szolgáltatásért, és ezt szóvá is tette. Elmondta, nem lát semmilyen lehetőséget arra, hogy ebből a tevékenységből jelenleg - akár a Google Books-szal - profitot termeljenek. A Google-fiúk erre azt mondták, hogy ha alaposan megnézi őket, láthatja, hogy ők olyan, a harmincas éveikben járó fiatalemberek, akiknek még legalább további harminc aktív évük van hátra. A további harmincvalahány évben pedig még bőségesen lesz rá lehetőségük, hogy kitalálják, hogyan termeljenek pénzt a beszkennelt könyvekkel. Arról van tehát szó, hogy nem a rövidtávú hasznot hajtják, hanem messze előre tekintenek a jövőbe.
- Lényegében az iménti kérdés folytatása következik: a Google év elején sikeresen szembeszállt egy hatalmas ország vezetőivel, azaz a kínai kommunista párt cenzúrázási igényeivel - méghozzá önként. Közben azt látjuk, hogy a nagy nemzetközi szervezetek - például az ENSZ - olykor csak évtizedekig tartó erőfeszítésekkel tudják elérni, hogy erős fegyvergyártó cégek és a mögöttük álló államok legalábbis meggondolják, szállítsanak-e fegyvert embergyilkos diktatúráknak. Mi késztethet arra bárkit, hogy a Google példáját kövesse?" ... >>
Forrás: Typotex Elektronikus Kiadó
Kapcsolódó kiadvány:
Bernard GIRARD: A Google-modell - A menedzsment forradalma (könyv)
Vecsei László hírblog tudástára az eKeresekedelem, eCommerce, magyar e-kereskedelem, webáruházak, online marketing, valamint a magyarországi könyvkereskedelem tárgykörökben. Elérhető: vecseilaszlo.blog.hu címen.
