Szent Orbán Panzió keresőmarketingje: A turizmus miért fontos a Magyarországon?
2009. február 04. írta: vecseilaszlo

Szent Orbán Panzió keresőmarketingje: A turizmus miért fontos a Magyarországon?

Szent Orbán Panzió keresőmarketingje: A turizmus miért fontos Magyarországon?

Forrás: Szent Orbán Panzió keresőmarketingje (szakdolgozat, részlet)
Szerző: Deutsch Szabolcs - online marketing szakirány, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (VI/3. rész)



A turizmus miért fontos Magyarországon?
Magyarország jelenleg a világ idegenforgalmi bevételi rangsorában a 25-33. helyet foglalja el. A kilencvenes években folyamatosan emelkedtek a magyar idegenforgalom devizabevételei, annak ellenére, hogy a hazánkba beutazó külföldiek száma az évtized második felében számottevően csökkent.
Az adatok arra engednek következtetni, hogy nem elsősorban a turisztikai céllal Magyarországra utazók száma csökkent, hanem főként azon beutazóké, akik amúgy sem járultak hozzá az idegenforgalmi bevételek növekedéséhez.
Az idegenforgalomban a versenyképesség kérdése egészen másként vetődik fel, mint a feldolgozóiparban. Az egyes országoknak az idegenforgalmi bevételek terén elfoglalt rangsora ugyanis korántsem csak a turisztikai vállalatok (utazási irodák, szállodák, vendéglátóhelyek és egyéb idegenforgalmi szolgáltató egységek) gazdasági tényezőkkel mért versenyképességétől függ. Az ugyanis, hogy egy ország mennyiben célpontja a nemzetközi idegenforgalomnak, számos egyéb, a turisztikai vállalatok színvonalától, kínálatától és teljesítményétől független tényezőtől függ. Ilyenek például a természeti-földrajzi adottságok, a politikai tényezők, a közbiztonság, a köztisztaság, a kulturális örökség (műemlékek, építészeti adottságok) a nemzetközi kulturális és diplomáciai kapcsolatok stb.
Az idegenforgalom tehát az egyetlen olyan ágazat, amelyben nem csak az ország megtermelt termékei (szolgáltatásai) jelennek meg a külföldi piacokon, hanem maga az ország mutatkozik meg teljes valójában a külföldiek előtt. Az egyes országok turisztikai bevételeit tehát nehéz szétválasztani aszerint, hogy azok mennyiben függnek
1) természeti-földrajzi adottságoktól és múltbéli örökségtől (napos tengerpart, építészeti és egyéb műemlékek);
2) az ország jelenlegi politikai és társadalmi berendezkedésétől és erőfeszítéseitől (közbiztonság, köztisztaság, politikai nyugalom, kulturális szervezetek és programok léte) és;
3) az idegenforgalmi vállalatok, szálláshely-szolgáltatók és vendéglátóhelyek kínálatától, e kínálat színvonalától, versenyképességétől.

Magyarország európai viszonylatban kedvező idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik (Budapest, Balaton), árversenyképessége is viszonylag kedvező, különösen a forint és a külföldi valuták közötti árfolyam és a vásárlóerő közötti különbség következtében. Igaz, azok a szolgáltatások, amelyeket elsősorban külföldiek vesznek igénybe, drágábbak, mint a jellemzően belföldiek által vásárolt áruk és szolgáltatások (a külföldiek fogyasztói kosara eltér a hazai lakosokétól, amely a fogyasztói árindex számításának az alapja).
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat a magyar bruttó hazai termék (GDP) 1,6-1,8%-át állította elő a kilencvenes években. Az évtized közepén ez az arány visszaesett 1,57%-ra, 1999-re azonban ismét 1,8%-ra emelkedett. Becslések szerint a magyar idegenforgalmi ágazat összességében a GDP kb. 9%-át állítja elő, ha valamennyi, a külföldi turistáknak szolgáltatásokat nyújtó ágazat (személyszállítás, kereskedelem, egészségügy stb.) teljesítményét figyelembe vesszük.

Az internet és a turizmus
Az internet és a turizmus "ideális párosításnak" tűnik, hiszen az utazási döntés meghozatala és az utazás megszervezése során rengeteg információt kell összegyűjtenie ahhoz, hogy egy olyan termék (csomag) vásárlásáról döntsön a turista, amelyről a leggyakoribb esetben a vásárlás előtt nincsenek korábbi tapasztalatai. Az internet nyújtotta multimédiás lehetőségekkel látványosan be lehet mutatni a szálláshelyet, a desztináció látnivalóit, amely csökkenti a turisztikai szolgáltató és a turista között fennálló információs asszimetriát.
 
Az internet másik nagy előnye a globális elérhetőségből adódik, hiszen így a turisztikai szolgáltatók számára lehetőség nyílik, hogy a róluk szóló információt olcsón és hatékonyan eljuttassák a világ bármely pontjára, és szolgáltatásaikat közvetlenül értékesítsék. Az internetes eszközök relatív olcsósága miatt a kis- és közepes méretű turisztikai vállalkozásoknak lehetőséget nyújt a nagyokkal szemben meglévő, a méretükből adódó piacralépési és értékesítési versenyhátrányok csökkentésére. A globális elérhetőségből adódóan a vállalkozások számára az értékesítési együttműködés lehetőségei is megnövekednek, hiszen a világ távoli pontján található partnerekkel is könnyebb és olcsóbb kapcsolatot létesíteni, és fenntartani azt a világhálón keresztül.

Az internet azonban nemcsak az értékesítési partnerekkel való együttműködési lehetőségeket javítja a turisztikai kis- és középvállalkozások számára, hanem helyi szinten, a többi turisztikai szolgáltatóval történő összefogást is elősegíti. Ez azért fontos, mert a turisták a leggyakrabban először úticélt választanak, és csak utána döntenek az utazás további részleteiről, a szálláshelyről és a programokról. A turisztikai desztináció szolgáltatóinak közös piacra lépésében nagy szerepe lehet a desztinációs marketingszervezeteknek, amelyek így az információnyújtás és a marketing feladatok mellett konkrét utazási ajánlatokat is tudnak nyújtani az érdeklődők számára. Az interneten keresztül a desztinációs marketingszervezetek a helyi szolgáltatók tour operatorává válhatnak, amelyek legfontosabb előnye a klasszikus tour operatorokkal szemben a desztinációs információszolgáltatás, míg a legnagyobb hátránya az értékesítés terén jelentkezik.
Az információtechnológia fejlődése napjainkra alaposan átalakította a turisztikai szolgáltatások elosztási rendszerét, új szereplők jelentek meg az értékesítés területén és sokkal szövevényesebb kapcsolatrendszer alakult ki a résztvevők között. Az elektronikus disztribúciós csatornák bonyolult felépítésű hálózattá szövik össze a turisztikai szolgáltatókat és a közvetítőket, amelynek célja, hogy a világ minden pontjára a turista számára megfelelő formában, a megfelelő módon és a megfelelő időben juttassák el a szolgáltatásaikat.

Az e-utazók igényei
Az IPK International felméréséből kiderül, hogy az európai turisták az utazásaikkal kapcsolatban a leggyakrabban (37%) légitársaságok honlapjain keresnek információt és/vagy foglalnak le repülőjegyet. Az utazási szolgáltatók közül magasan a légitársaságok weboldalai a legnépszerűbbek, utánuk az európai e-utazók 11%-a kereste fel közvetlenül a szálláshely szolgáltatók, 5%-a a vasúti társaságok és 3%-a az autókölcsönzők honlapjait az interneten.
Az utazásközvetítő szektor hagyományos szereplői iránt alacsony az érdeklődés: az interneten információt gyűjtő vagy utazási szolgáltatást vásárló európai turisták 13%-a látogatta meg valamelyik utazási iroda, 9%-uk pedig valamelyik tour operator honlapját. Az online értékesítésre specializálódott utazásközvetítő portálok valamelyikét viszont minden hatodik európai e-utazó felkereste utazásának tervezése során.
Népszerűek a desztinációs marketingszervezetek honlapjai is: városok honlapjain az összes e-utazó 31%-a, míg régiók, országok honlapjain 19%-uk gyűjtött információt az utazása előtt. Emellett sokan gyűjtöttek információt az úticéljukkal kapcsolatban hagyományos információforrások - útikönyvek (19%), utazási magazinok (11%) vagy autóklubok (4%) - honlapjain 2000-ben.
A keresett termékek között az első helyen a szálláshelyek találhatók, az online utazási szolgáltatást foglalók 53%-a vásárolt szálláshely szolgáltatást az interneten keresztül. A szálláshelyeket a repülőjegyek (37%), és a csomagtúrák (23%) követik, majd a különböző események belépőjegyei (11%), az autókölcsönzés (8%) és a vonatjegy (6%) zárja az interneten keresztül vásárolt utazási szolgáltatások listáját.

Az interneten keresztül utazást szervezők mind az utazás átlagos hosszában, mind az átlagos mérete szerint nem mutatnak jelentős eltéréseket az összes utazóhoz képest, míg az életkorból vagy a jövedelemből adódó eltérések az internet használat demográfiai eloszlásából adódnak. Az életkor szerinti megoszlást tekintve 45 évnél figyelhető meg egy választóvonal az e-utazók és a nem e-utazók között. Az utazásuk megtervezéséhez az internetet is használókon belül nemcsak a dolgozók aránya magasabb az összes utazóhoz képest, de a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók aránya is magasabb, mint az összes utazónál. Az e-utazók körében a felsőfokú végzettségűek aránya is magasabb, mint az internetet az utazásuk megtervezéséhez nem használók körében.

Az internet alkalmazása a marketingben
A világháló segítségével a turisztikai szolgáltatók az átlagosnál fiatalabb, magasabb iskolai végzettséggel és keresettel rendelkező, és az utazásai során többet költő célcsoportot érhetnek el, azonban ehhez ismerni kell az internet, mint marketingeszköz használatának sajátosságait.
Az internet az elmúlt évben mutatott példák alapján önállóan még nem képes betölteni az összes kommunikációs és értékesítési feladatot egy vállalat esetében sem, a világhálóban rejlő lehetőségeket csak a hagyományos marketingeszközökkel együttesen alkalmazva lehet sikeresen kiaknázni. Az internet alkalmazása a turisztikai vállalkozások marketing és értékesítési tevékenységében a többi marketingeszközhöz hasonlóan konkrét és mérhető célokat, részletesen kidolgozott marketingtervet és költségvetést igényel.

Az internet alkalmazása a vállalatok marketing munkájának támogatásában napjainkra négy marketingtevékenység esetében vált jelentős mértékűvé:

Reklám és hirdetés
Az online hirdetések alapját a vállalatok honlapjai jelentik, a weboldalon a vállalat célcsoportjai számára elhelyezett információk legnagyobb része a vállalat termékeinek és szolgáltatásainak az értékesítését támogatja közvetlenül vagy közvetve. A honlapok tartalma és design elemei (színhasználat, grafika, mozgóképek, hang) emellett hatékonyan formálják a vállalatról alkotott képet és támogatják a vállalat külső kommunikációs tevékenységét (pl.: álláshirdetések, partnerek számára elhelyezett új információk). A honlap látogatottságának növelésére a marketingeszközök széles skálája áll rendelkezésre. A honlap reklámozását, látogatottságának növelését támogató online eszközök az internetes hirdetések (bannerek), az e-mail reklámkampányok, a honlapról kölcsönös átjárási lehetőséget biztosító megállapodások (affiliate marketing) és a kereső programok találati arányának növelése. Az internet-marketing mellett a hagyományos médiában (magazinok, folyóiratok, TV) folytatott reklámkampányokban és a saját kiadványokban is egyre nagyobb arányban és gyakorisággal népszerűsítik a vállalatok saját weboldalaikat.

A fogyasztók szolgálata
Az információáramlás és az internet forradalmának köszönhetően a vállalatok szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztóikkal, ami hozzáadott értékként jelenhet meg terméküknél vagy szolgáltatásuknál. Mindez azért is fontos, mert az interneten keresztül vásárlók körében az átlagosnál jóval alacsonyabb a márkahűség, sokkal fontosabbnak tartják az árat és a minőséget. A fogyasztók bevonása a termék vagy szolgáltatás kialakításába, a személyre szabott szolgáltatások megteremtése és vásárlás utáni gondoskodás növeli a fogyasztói elégedettséget és hozzájárul a vásárlók visszatéréséhez. A fogyasztók szolgálatához elsősorban az észrevételek eljuttatásának különböző lehetőségei és véleménynyilvánítási formák megteremtése (például e-mail küldés, text chatek, fórumok, klubok) tartoznak, de ide tartoznak még a képernyővédők, háttérképek, video- és zenefájlok letöltése, illetve képeslapküldési lehetőségek.
 
Értékesítés
A világháló a nap 24 órájában, a világ minden pontjáról elérhető értékesítési lehetőséget nyújt a turisztikai szolgáltatók számára. Az internet egy sokcsatornás értékesítési stratégiába illeszkedve a legtöbbször csak a szolgáltatás kiválasztására korlátozódik, a foglalást vagy vásárlást a fogyasztók a legtöbbször továbbra is a hagyományos értékesítési csatornákon - személyesen, telefonon vagy faxon - keresztül végzik az online vásárlással kapcsolatban meglévő biztonsági aggályok miatt. Az internetes értékesítés növeléséhez elengedhetetlen a szolgáltatások alapos leírása, fogyasztóbarát értékesítési tranzakció kialakítása, és a biztonsági garanciák bemutatása. Emellett fontos az online értékesítés alacsonyabb költségeinek beépítése az árakba, amellyel az interneten keresztül kedvezőbb árakat nyújt a vásárlóknak a hagyományos értékesítési formáknál. „Az eddigi problémák ellenére terjednek a megoldások, amelyek a webszerveren azonnal ellenőrzik a látogató hitelkártyaszámát bízva abban, senki sem él vissza más kártyaszámával, és ha az érvényesnek bizonyul, azonnal teljesítik is a megrendelést. Ilyen szolgáltatást havidíjért ajánlanak. A kétkulcsos titkosítás másik webes alternatívája nem más, mint a Secure Site. Ezek a webhelyek a HTML űrlapok tartalmát titkosítják és hozzáférhetetlenné teszik a webszervertől az elfogadóhelyig. A szerverek a SSL (Secure Socket Layer) protokollt használják. Az ilyen oldalhoz vezető út https://<domain> formátumú.  Minden böngésző jelzi egy kulccsal vagy lakattal, tőlük biztonságosan küldhetünk üzeneteket vagy megrendeléseket. Előnye, hogy a megrendelő oldalán semmiféle előzetes teendő nincs, a kommunikáció teljes biztonsággal végrehajtható. Hátránya, hogy gyakorlatilag nem oldja meg érdemben a problémát. A megrendelő ügyfél ugyanis nincs semmilyen módon azonosítva. Az SSL protokollhoz tartozó certificate-el ugyanis csak az elfogadóhely rendelkezik. Az internetes bankkártya elfogadásban vezető szerepe van az American Expressnek, mivel náluk sokkal nagyobb a banki művelet biztonsága. Bekérik a kártyatulajdonos nevét, lakcímét, irányítószámát, amit már nem tud bárki, aki ránéz egy ismeretlen bankkártyára.” [Perjés László: Internet marketing magyar szemmel, Budapest Bagolyvár kiadó, 2001.]

Piackutatás
Az interneten keresztül zajló piackutatási felmérésekkel egyszerűen lehet friss adatokhoz jutni, azonban sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy az internet hozzáféréssel rendelkező lakosság szerkezete jelentősen eltér a társadalométól, tehát az így nyert adatokat nem szabad kivetíteni a lakosság egészére. A honlapon elhelyezett kérdőívekben vagy szavazásokon célszerű a weboldallal kapcsolatos információkra koncentrálni.

Philip Kotler nemzetközi szintű marketingszakember szerint a fogyasztó egyre nagyobb hatalmat kap, szabadabban dönt fogyasztásáról, és nem hagyja magát a reklámok által "befolyásolni". A turisztikai vállalkozások számára a legfontosabb marketingmix elem a kommunikáció, amely a legnagyobb átalakuláson megy át napjainkban, éppen az internet hatására. A korábban megismert egyirányú kommunikációt felváltja a párbeszéd. A klasszikus hirdető szervezetek a kommunikáció folyamatát úgy látják, hogy a vállalat az adó, tőle indul az üzenet, és halad a vevő, azaz a fogyasztó felé.
Ez az úgynevezett push-stratégia a tömegkommunikációs eszközökön keresztül működik, ahol a potenciális fogyasztó a reklámüzenetet önkéntelenül érzékeli, és ezáltal késztetést érez a vásárlásra. Az interneten nem lehet aktívan megkeresni az ügyfelet, legfeljebb ösztönözni lehet őket arra, hogy megkeressék a honlapot. A fogyasztó maga dönti el, hogy élni akar-e az internetes kínálattal, és ha igen, akkor mikor.
Az internetes kommunikációra sokkal inkább a pull-stratégiák jellemzőek, ahol a fogyasztó saját maga dönt, hogy melyik ajánlattal kívánja kielégíteni a szükségletét, és a szervezet csak a megfelelő mennyiségű és minőségű információval tud hatni a fogyasztó döntéseire. A vállalatok napjainkban leginkább a pull-push stratégiák ötvözetét alkalmazzák az internetes kommunikáció során. Ez azt jelenti, hogy a honlap tartalmára hagyományos és internetes reklámokkal, csalogató eszközökkel próbálják felhívni a potenciális látogatók figyelmét.

A fogyasztónak tehát szükségletei vannak, amelyek kielégítése céljából ellátogat az internetre, ahol a különböző keresők, vagy saját ismeretei alapján kiválasztja a megfelelő honlapot, ahol rátalál az általa igényelt információra és dönt a vásárlásról. Az internet, illetve az információtechnológia és a turizmus kapcsolata rendkívül dinamikusan fejlődő terület, amely a szakértők véleménye szerint a jövőben meghatározóvá válik a turisztikai szektoron belül. A világháló rövid fejlődési története során a turizmus területén generálta a legnagyobb változásokat, amelynek eredményeként az internetezők körében már napjainkban is az internet számít az egyik legfontosabb információforrásnak az utazásaik megtervezésekor, és a világon a legnagyobb volumenben az utazási szolgáltatásokat értékesítik elektronikusan, megelőzve ezzel a többi ágazatot.
[Forrás: Török Péter:  E-turizmus: az internet és az e-business szerepének növekedése a turizmusban http://www.hungarytourism.hu/bulletin/regi/02_01/sz16.htm]


Tartalom:
Az internet, mint marketingeszköz hasznosítási lehetősége a turizmusban
   A marketing lényege
   A stratégiáról általában
   A marketingstratégia két alapeleme
   Az online-marketing stratégia sajátosságai


Az integrált marketing fogalma, jelentősége
   A konkrét marketingstratégia kiválasztása a versenypozíciók szemszögéből

A turizmus miért fontos a Magyarországon?

   Az internet és a turizmus
   Az e-utazók igényei
   Az internet alkalmazása a marketingben


A keresőmarketing szerepe az internet marketingben
   Az internetes keresők általános működése
   Feltérképezés
   Indexelés
   A keresőprogram
   Az internetes keresők lelkivilága
   Bejárási mélység
   Az indexelés nem garantált
   Dinamikus és statikus linkek


Milyen lehetőségeket rejteget weboldalunk keresőkre való optimalizálása?
   Látogatóink számának növelése
   A kulcsszó
   Link építés (linkbuilding)
   Linkgyűjtemények, katalógusok
   Linkcsere
   Egyéb linkszerzési lehetőségek
   Page Rank
   Milyen legyen a jó kulcsszó?


Szentorban.com projekt
   Kulcsszavainak meghatározása Google Adwords segítségével
   Titel tagok
   Meta jelzők (meta tags)
   Belső statikus linkek
   Képleírók (alt tags)
   Külső hivatkozó linkek
   File nevek és URL-ek fontossága
   SiteMap
   Head tagok

 

 

Vecsei László hírblog tudástára az eKeresekedelem, eCommerce, magyar e-kereskedelem, webáruházak, online marketing, valamint a magyarországi könyvkereskedelem tárgykörökben. Elérhető: vecseilaszlo.blog.hu címen.

A bejegyzés trackback címe:

https://vecseilaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr90920646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása