Szent Orbán Panzió keresőmarketingje: Az internet, mint marketingeszköz hasznosítási lehetősége a turizmusban
2009. február 02. írta: vecseilaszlo

Szent Orbán Panzió keresőmarketingje: Az internet, mint marketingeszköz hasznosítási lehetősége a turizmusban

Szent Orbán Panzió keresőmarketingje: Az internet, mint marketingeszköz hasznosítási lehetősége a turizmusban

Forrás: Szent Orbán Panzió keresőmarketingje (szakdolgozat, részlet)
Szerző: Deutsch Szabolcs - online marketing szakirány, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (VI/1. rész)



Az internet, mint marketingeszköz hasznosítási lehetősége a turizmusban

A dolgozatom elsődleges céljaként azt tűztem ki, hogy a gyakorlati tapasztalat és a rendelkezésre álló adatok alapján elméleti következtetéseket, összefüggéseket vonjak le, speciálisan a hazai elektronikus gazdaságra vonatkoztatva. Így a dolgozatom elméleti része is a gyakorlati munkám tapasztalataira támaszkodik, és egészíti ki a szakirodalmat. Ennek az a legfőbb oka, hogy a témának (online marketing) egyre több magyar nyelvű irodalma van, amely a hazai és külföldi tapasztalatok alapján íródott, de számos gyakorlati problémával nem foglalkozik. Saját vállalkozáson keresztül mutatom be, hogy milyen eredményeket lehet elérni a kereső-marketinggel egy kis vállalkozás eredményességében.


A marketing lényege
Ha a marketinget a meggyőzés eszközeként értelmezzük a modern piaci viszonyok és az információs társadalom keretei között, a marketing az üzleti és a fogyasztói paradigma nélkül is alkalmazhatóvá válik olyan, a meggyőzés eszközére igényt tartó egyéb területeken is, mint pl. a politika, a vallás, a környezetvédelem – amellett, hogy hatékonyabban képes megfelelni az üzleti élet támasztotta kihívásoknak is. A fogyasztói paradigma ugyanis egyre növekvő mértékben válik kritika és elégedetlenség tárgyává és forrásává. Az emberek egyre kevésbé szeretnek fogyasztók lenni ahelyett, hogy emberek lennének.

Meggyőzés
A marketing lényege a meggyőzés, annak tartalmi, kommunikációs és egyéb aspektusait is beleértve. A meggyőzés folyamán viszont a meggyőzendő fél értékrendjének, gondolatmenetének, döntési mechanizmusának megismerése kényszerítő erővel merül fel. A fogyasztók nem az objektív valóság megismerése alapján, hanem a tudatukban leképezett valóság alapján döntenek. Ráadásul napjaink információtengerében a meggyőzés egyik legnagyobb akadályát, problémáját az információk befogadásának, feldolgozásának és raktározásának pszichológiai korlátjaiban kell keressük.

Fókuszálás
A hatékony marketing a piaci viszonyok és az információs társadalom keretei közt szükségessé teszi a fókuszálást, a potenciálisan versenyelőnyt és versenyhátrányt jelentő súlypontok kijelölését. Csak egy ilyen jól fókuszált stratégia és a hozzá tartozó megvalósítási stratégia képezheti valóban hatékony és tartós meggyőzés alapját.

Személyre szabás és információ-intenzitás
A 21. században a hatékony meggyőzésnek egyre növekvő mértékben az emberhez, és nem a tömeghez kell szólnia. Erősödő tendencia a vevőkapcsolat, a bizalom, a vevői lojalitás felértékelődése. Mindehhez azonban a kommunikáció és a tartalom személyre szabására van szükség, amelynek elengedhetetlen feltétele az információ és a hatékony információmenedzsment, vagyis a személyre szabottságot biztosítani képes információ-intenzív stratégiák kidolgozása (akár tömeges személyre szabásról, akár erősen fókuszált célcsoportról van szó). [Forrás: Stratégiai Marketing Műhely]

A stratégiáról általában
A marketingstratégia voltaképpen nem más, mint a vállalkozás összehangolt, többféle tevékenységét átfogó, ezért összetett cselekvési programja, amely a marketingcélok elérésére hivatott. A célok kitűzése azért szükséges, mert az erőforrások korlátozottak. A stratégia alkalmazásával meg kell válogatni, hogyan használjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, s mindezt a célok megvalósításának irányában kell tennünk.

A marketingstratégia megmutatja, hogy a vállalkozás:
- melyik piacon milyen módszerekkel akarja eljuttatni a vásárlókhoz a terméket, illetve a szolgáltatást,
- hogyan győzi meg a vevőket, hogy az ő termékét vásárolják, illetve az ő szolgáltatását vegyék igénybe, továbbá azt is, hogyan győzi meg üzleti partnereit, hogy a vállalkozás termékét árusítsák, illetve az ő szolgáltatását közvetítsék az ügyfél felé,
- mit tesz a vállalkozás azért, hogy a vásárlók érdeklődését tartóssá tegye, illetve a vevők körét tovább bővítse.

A marketingstratégia két alapeleme
A marketingstratégia általános meghatározásából következik, hogy a marketingstratégia két fő, mondhatni alapeleme:

1. a célpiac meghatározása,
2. a marketingmix.

Célpiacon a vállalkozás által megcélzott szegmenst értjük. Az adott piacon egyneműnek tekinthető, és a vállalkozás azért választja ki, hogy egy adott terméket, illetve
szolgáltatást eljuttasson a fogyasztókhoz a nekik szóló üzenettel együtt. A marketingmix-szel igyekszik a vállalkozás a célpiacot meghódítani. Ez voltaképpen a vállalkozás által befolyásolt változók együttese - nevezetesen idetartozik a termék, az ár, a terjesztés és a promóció, amit angol kezdőbetűik alapján 4 P-nek is szokás nevezni (product, price, place, promotion). Újabban már 5 P-t is emlegetnek, a legújabb marketingmix elemzések ugyanis kiemelik, hogy a társadalom, benne az egyes ember (People - innen az 5. P), illetve ezek csoportjai olyan erős befolyással vannak a marketingre, hogy a marketingmixben nem lehet tőlük eltekinteni. A 6. P-t a Politics adja, mert ennek egyre erősödő hatása alól sem lehet kivonni a marketinget. Ez utóbbi két elem megjelenése a marketingmixben véleményem szerint még inkább aláhúzza, hogy a marketingmix nem önmagában létező képződmény.

Az online-marketing stratégia sajátosságai
Sajnos meglehetősen elterjedt, pedig tévhit, hogy az internet, ezen új média révén gyorsan megszedhetjük magunkat. A hozzáértők tudják, hogy sem a hagyományos, sem virtuális terepen nem lehet egyik pillanatról a másikra meggazdagodni. Kedvezőbb eséllyel vág neki természetesen az, aki konkrét célokat tűz ki maga elé stratégiáját szem előtt tartva, ugyanakkor jól megfontolt tervet dolgoz ki, de mérhetővé is teszi a tevékenységét, a további lépéseit pedig az elért eredményekhez és a sikerekhez, illetve az esetleges kudarcokhoz igazítja. A kudarcokat célszerű inkább úgy megközelíteni, mint tanulási, tapasztalatszerzési lehetőséget - nem véletlenül tartják, hogy minden kudarc magában hordozza egy vele egyenértékű siker csíráját. Az igazi kérdés: Mit kezdünk a tapasztalattal? Daniel S. Janal szerint az internetes marketing története négy szakaszra osztható.

1. szakasz:
A műszakiak dominanciája uralkodott, akik megmutatták, hogy a szövegek, képek, grafikák hogyan továbbíthatóak az interneten.

2. szakasz:
Még mindig a műszakiaké a vezető szerep, akik megvillantják annak lehetőségét, hogy az internet kereskedelemre is alkalmas, de igazából élni nem tudtak ezzel.

3. szakasz:
A műszakiak és a kereskedők vegyes társasága a domináns, de még mindig vegyes eredménnyel helyeznek el csupán hirdetéseket, értékesítési tájékoztató anyagokat az interneten. A honlapok, illetve a hirdetési árak tarifáinak megállapítása ötletszerű, nem mérik az eredményeket, és nem foglalkoznak a célcsoport felkutatásával sem. Mindez azt jelzi, hogy a marketingszemlélet még nem érintette meg ezt a szakaszt.

4. szakasz:
Napjainkban éljük meg ezt a fázist. Jellemzője a vérbeli marketingesek szemléletének dominanciája. Ők azok, akik kezükbe veszik a vállalkozások, a cégek internetes marketingjét, s profi marketingtechnikák segítségével mérik az eredményeket. Ez utóbbit azzal a céllal teszik, hogy megállapítsák, mi az a maximum, amit ezzel a technológiával el lehet érni. Ennek a szakasznak jellemzője, hogy az internet a marketingterv integráns része, és ennek megfelelően valamennyi marketingmozzanat kölcsönösen segíti egymást.

Az internet tehát fokozatosan kilép a gyerekcipőből a marketinget tekintve is.
Az igazi marketingszakemberek egyre inkább:
- a számonkérhetőséget,
- a tőkemegtérülést,
- a következetes üzenetközvetítés kérdéseit nézik.

Az internetes jelenlét indokoltságára megbízható teszteket, felméréseket, szintjelzőket dolgoznak ki, a weboldal ügyfeleinek igényeire alapozzák a tájékoztatást, az online szolgáltatásokat.



Tartalom:
Az internet, mint marketingeszköz hasznosítási lehetősége a turizmusban
   A marketing lényege
   A stratégiáról általában
   A marketingstratégia két alapeleme
   Az online-marketing stratégia sajátosságai


Az integrált marketing fogalma, jelentősége
   A konkrét marketingstratégia kiválasztása a versenypozíciók szemszögéből

A turizmus miért fontos a Magyarországon?

   Az internet és a turizmus
   Az e-utazók igényei
   Az internet alkalmazása a marketingben


A keresőmarketing szerepe az internet marketingben
   Az internetes keresők általános működése
   Feltérképezés
   Indexelés
   A keresőprogram
   Az internetes keresők lelkivilága
   Bejárási mélység
   Az indexelés nem garantált
   Dinamikus és statikus linkek


Milyen lehetőségeket rejteget weboldalunk keresőkre való optimalizálása?
   Látogatóink számának növelése
   A kulcsszó
   Link építés (linkbuilding)
   Linkgyűjtemények, katalógusok
   Linkcsere
   Egyéb linkszerzési lehetőségek
   Page Rank
   Milyen legyen a jó kulcsszó?


Szentorban.com projekt
   Kulcsszavainak meghatározása Google Adwords segítségével
   Titel tagok
   Meta jelzők (meta tags)
   Belső statikus linkek
   Képleírók (alt tags)
   Külső hivatkozó linkek
   File nevek és URL-ek fontossága
   SiteMap
   Head tagok

 

 

Vecsei László hírblog tudástára az eKeresekedelem, eCommerce, magyar e-kereskedelem, webáruházak, online marketing, valamint a magyarországi könyvkereskedelem tárgykörökben. Elérhető: vecseilaszlo.blog.hu címen.

A bejegyzés trackback címe:

https://vecseilaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr23914776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása