Határainkon túl mind a fizetős internetes oldalak, mind a nyomtatott digitális kiadványok terén jelentős médiapiaci változások zajlanak, elég csak a szlovákiai online hírpiac egy szegmensének fizetőssé tételére, vagy arra a tényre gondolni, hogy az Amazon digitális kiadványainak forgalma az amerikai piacon meghaladta a teljes, hagyományos könyvpiaci forgalmat. Ezzel szemben Magyarországon nem tudunk hasonló mértékű változásokról beszámolni.

Forrás: NRC
Szerző: Sági Ferenc

"Rengetegszer elhangzott már, hogy a fogyasztó nem hajlandó az online hírekért vagy a digitális kiadványokért fizetni, ugyanakkor nagyon kevesen hangsúlyozzák a tartalomszolgáltatók felelősségét, miszerint valós kínálat nélkül kereslet sincs. 

A nyomtatott sajtó kálváriája
A MATESZ audit 2011/IV. negyedéves jelentése alapján nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a nyomtatott sajtó kálváriájának nincs vége, a publikált számok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években mért tendencia, az olvasói bázis elvesztése tovább folytatódik.

Jelenleg a 18-69 éves internetezők 43 százaléka olvas rendszeresen napilapot, napilap olvasás alatt legalább minden második-harmadik szám olvasását értve. Ez az arány a hetilapok esetében 35 százalék, míg a havilapok ennél is alacsonyabb, 25 százalékos bázissal bírnak, amely csökkenő tendenciáról tanúskodik az olvasók terén. A legnagyobb probléma az, hogy a nyomtatott sajtópiacnak hátat fordító olvasói bázis nem konvertálódott át online olvasói bázissá vagy a nyomtatott magazinok digitális kiadványainak rendszeres vásárlójává. Ezt általában a fogyasztóra kenjük, de a jelenlegi 61százalékos interpenetráció és a kütyük térhódítása mellett azt mondhatjuk: a felelősség immáron a tartalomszolgáltatóké is.

Internetes híroldalak, online újságok, magazinok
Az internetes tartalom is csak akkor lehet minőségi, ha annak előállítását megfizeti valaki. A téma már évek óta porondon van, és a display jellegű hirdetési büdzsék csökkenésével a probléma egyre égetőbbé válik. Ahogy azt a tartalomszolgáltatók állítják, csak hirdetési bevételekből nem lehet hosszú távon is minőségi tartalmat szolgáltatni. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hajlandóak-e a magyarok fizetni az online tartalomért és ha igen, milyen módon.

Jelenleg Magyarországon még nem létezik olyan üzleti modell, amely orvosolná a problémát, elsősorban ez az oka annak, hogy a 18-69 éves internetező lakosság több mint 95 százaléka még soha nem fizetett internetes hírportálok híreiért, se bővebb fizetős tartalomért. Az egyes oldalak archívumai sem csaltak elő forintokat a fogyasztók pénztárcájából, mindössze 4 százalékuk fizetett már valamilyen archívumból előkereshető információért, amiből az derül ki, hogy senkit sem érdekel ma már a tegnap híre.

Az online tartalmakkal kapcsolatos helyzet" ... >>