Újabb vita volt a parlamentben a kötött könyvárról



Forrás: Népszabadság Online
Szerző: Varsányi Gyula

Aligha lettek biztosabbak a dolgukban azok a képviselők, akik tegnap részt vettek az Országgyűlés kulturális bizottsága nyílt ülésén, amelyen szakértők vitatkoztak a könyvárról. Pontosabban arról, szükség van-e a kötött könyvár törvénybe iktatására Magyarországon. A honatyák alig győzték kapkodni a fejüket.

Az esemény előzménye a múlt század elejéig nyúlik vissza. Akkor vezette be a hazai könyvszakma - német mintára - a kötött könyvár intézményét. Ennek lényege, hogy az új könyvek árát a megjelenéstől számított meghatározott ideig - ez a mai nyugat-európai országok egy részében 1,5-2 év, nálunk fél év (volt) - nem lehet leszállítani. Egyik kereskedő sem trükközhet azzal, hogy olcsóbb könyvújdonsággal csalogatja át magához a vevőket a konkurenciától. Az államszocialista korszak után, 1992-ben a könyves cégek többségét tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) belső versenyszabályzatába újra beiktatta a "régi rendet". Ezt azonban csak a tagoknak kellett betartaniuk.

A gomba módra szaporodó hipermarketeknek például nem. Ezekben előfordul, hogy a könyvpiac legnagyobb üzleti sikereit jelentő friss slágereket - mondjuk a Harry Pottert, Ken Follett, Leslie L. Lawrence és mások köteteit - dömpingáron kínálják, így csábítanak be vásárlókat, akik esetleg mást is vesznek, mely busásan behozza a könyvárveszteséget. A könyves szakboltok azonban ilyen árkedvezményeket nem adhatnak, hiszen a kisebb példányszámú, lassabban eladható könyveik forgalmából nem tudnának megélni. Rá vannak utalva a bestsellerek utáni bevételre.

A könyves egyesülés régóta szorgalmazza, hogy kerüljön a kötött könyvár jogszabályba, és így mindenkire legyen kötelező. Erre időről időre elhangzottak állami ígéretek, mígnem 2004-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bejelentésre eljárást indított az egyesülés ellen, és megállapította: ... >>