Szemantikus Web – pro és kontra



Forrás: Agent Portál

Az 1999-ben megálmodott-körvonalazott Szemantikus Web csaknem évtizednyi történelme során folyamatosan megosztja a tudományos közvéleményt. Hívei a holisztikus világszemlélet megvalósulását, ellenzői magánszféránk újabb veszélyforrását látják benne.

Utóbbi érvelés kapcsolódik az IT negatív társadalmi hatásait hangsúlyozó elméletekhez: minél fejlettebb a technológia, féltve őrzött személyes kisvilágunk annál védetlenebb.

Valószínűleg mindkét tábornak igaza van: a világháló összes adatának – tartalomnak, linkeknek, felhasználói tevékenységnek – elemzésére képes (majdani) számítógépes rendszerek életünket egyrészt könnyebbé, másrészt átláthatóbbá teszik.

Mi a mű címe, ki a szerzője?
A heterogén forrásokból származó és formájú adatok adatokról szóló adatokkal, metaadatokkal történő felcímkézése nélkülözhetetlen az adat-tárházakban fellelhető matéria értelmezéséhez, felhasználásához. A metaadatok egyre fontosabb szerepet töltenek be a szintén a Szemantikus Webhez kapcsolódó XML-alapú webes alkalmazásokban is.

Metaadatok nélkül például a YouTube-on történő keresgélés csak akkor vezet eredményre, ha pontosan megadjuk a szerző nevét és a mű címét. Gyakran viszont pont azért kutakodunk, hogy vagy egyiket, vagy másikat, vagy mindkettőt megtudjuk. Kellő mennyiségű pontos metaadattal ellátott file-ok esetében nagyobb az esély, hogy a keresőbe begépelt viszonylag hosszú szöveg, körülírás alapján a rendszer rátaláljon az óhajtott műre.

A jelentésalapú technológiák térnyerésével, a számítógépek jobban értelmezik a kezelendő matériát. Csakhogy ezzel a plusztudással ... >>